Kabaddi

Indiai csapatjáték. A kiejtésnél a hangsúly az utolsó szótagon van.
Tizen vagy ennél többen játszák. A játékosok két csapatra oszlanak, és egy választóvonal két oldalán, a vonaltól 7-10 méterre felsorakoznak. Az elválasztóvonal lehet kövekből, homokból, festék maszkolószalagból ha beltéren vagyunk.

A játék azzal kezdődik, hogy az egyik csapat valamelyik játékosa megközelíti a választóvonalat és alkalmas pillanatban átfut az ellenfél térfelére. Mialatt odaát van folyamatosan kiáltoznia kell: Kabaddi! Kabaddi! Ám csak addig tartózkodhat az ellenfél területén amíg anélkül tud kiáltozni, hogy levegőt kelljen vennie! Az a feladata eközben, hogy kezével vagy lábával megérintsen egy ellenséges játékost, és azután visszameneküljön a saját térfelére. Ha kifogyott a lélegzetből menekülnie kell, mert most az ellenfél megfoghatja. Még ez esetben is megszabadulhat, ha akár egyik kezét vagy lábát át tudja tenni a határvonalon, mert ilyenkor szabadon kell őt engedni.

Miután a támadó játékos sikerrel visszatér, a másik csapatnak az a játékosa akit ő megéritett vagy aki őt előszőr megragadta kiesik a játékból. Ha pedig elfogták, a megtámadott csapat egy tagja lesz az új támadó. Így megy mindaddig amíg az egyik csapat el nem veszti minden játékosát.

Béna csirke

A játékosok két csapatra oszlanak, mindegyik csapatnál van 10 botocska, amelyek hossza 20-25 cm. Ezeket sorba a földre rakják, kb 40 centire egymástól - a végén egy elfektetett létra lesz belőle.
Maga a játék tulajdonképpen stafétajáték. A csapatok tagjai - a béna csirkék - sorba következnek. Minden játékos fél lábon végig kell ugráljon a botocskák felett anélkül, hogyakár egyet is megérintsen. Ha megérinti akkor újra kell kezdenie. Ha végigugrált a létrán, le kell hajolnia, és a tizedik botot fel kell szednie. Mindezt még mindig fél lábon. Aztán visszafelé ugrál, és a felszedett botot a kiindulóponton leteszi. Most újra indul és a kilencedik botot hozza le, majd a nyolcadikat és így tovább, addig amíg az összes bot nem lesz egy kupacba gyűjtve. Akkor a csapat köv. tagja gyorsan újra megcsinálja a lértát és máris indul. Ha egy játékos a lábával megérint egy botot, vagy véletlenül két lábra áll, mindig újra kell kezdenie a soron követlező menetet.

Változatok
1. Lehet úgy is játszani, hogy létrafokonként váltják egymást a játékosok és az a csapat nyer aki legelőszőr szedi fel a létráját.
2. Lehet az is feladat, hgoy váltott lábbal ugráljanak: az egyik csapat a bal lábán, a másik a jobb lábán. Ebben az esetben az a csapat lesz a nyertes, amelyiknek kevesebb hibapontja lesz. Ilyen esetben tehát pont jár a hibáért, nem kell újrakezdeni.
3. Lehet bárhol és bármilyen tárgyakkal játszani, tengerparton kavicsokkal, kagylókkal. Vagy beltéren kanalakkal például. Már ha van otthon 10 kanalunk :)

Zöldségpárolás

A játékosok nagy körben ülnek, középen áll a fogó. Minden játékos kap egy zöldségnevet: sárgarépa, paradicsom, káposzta, brokkoli, ...
A fogó 2 zöldségnevet szólít. A megfelelő játékosok megpróbálnak helyet cserélni anélkül, hogy a fogó a csere alatt bármelyik helyére leülhessen. Ha a fogónak sikerült leülnie, a kimaradt játékos lesz a fogó, és a játék folytatódik. Ha a fogó azt kiabálja "Felborult a lábos!" minden játékosnak helyet kell változtatnia.

Rúgd a golyót

Hivalatos nevén Rúgd el a golyót! névre hallgat és Kínából származik.
A játékban akárhányan részt vehetnek. Szükséges hozzá 2 db kb. golf vagy teniszlabda méretű labdára és szabad térre
.
A kezdőjátékos a földre teszi a golyót és valamerre elrúgja. Majd leteszi a másikat is és azzal megpróbálja eltalálni az előző golyót. Minden találat 1 pontot ér. A játékost az ellenfél is utasíthatja, hogy hova rúgjon. Pl. Rúgd az előzőtől délre! Rúgd az előzőtől jobbra ~15 centivel! Ha sikerül a feladatot teljesíteni szintén jár érte az 1 pont. Ilyenkor a játékos az új helyről megint megkisérelheti eltaláláni az első golyót.
A játék annyi körön kresztüól tart amit előzőleg megbeszéltek, 10-15 forduló körül.
Ha a feladat teljesítése közben sikerül eltalálni az első golyót (mint a billiárdban) akkor ezért 2 pont jár és újabb rúgási lehetőség.
Jellemzően akkor ad a másik utasítást ha úgy gondolja a játékos túl könnyen eltalálná az első golyót. :)

Autópálya (9 hó+)

Építsünk autópályát!
Na nem kell kavicsbánya, még csak kert sem. Egyetlen szükséges kellék egy párszáz forintért már kapható maszkolószalag éa a padló. A maszkolószalagot festésnél szokták használni, hogy letakarják azokat a részeket amiket nem akarnak befesteni, illetve rögzítsék a takarófóliát.
 A felső felülete papirhoz hasonló - jó lehet rá írni, pl. mélyhűtős feliratnak is tökéletes és sokkal olcsóbb az etikettnél.

A gyereket kérjük meg, hogy segítsen kialakítani egy várost a padlón: lehet benne benzinkút, házak (ha teszünk elé kukákat akkor tuti +15 perc csendet kapunk! :)), repülőtér, buszpályaudvar,....
Ezeket az épületeket jelképezhetik párnák, legoból/kockákból megépíthetjük őket, vagy a lehet maszkolószalagból ragasztott X. A tereptárgyak közé, azokat összekötve, ragasszuk fel a maszkolószalagból az autópályát. Kész, ennyi.

Nagy élmény a gyereknek, hogy Ő alakíthatja ki a "várost", segít a koordináció fejlődésében - mivel automatikusan megpróbálják majd az autópályán tartani a kocsikat, legábbis az elején.
Ezen a tanulópályán elkezdhetjük tanítani a bal/jobb fogalmát, az alapvető közlekedési szabályokat.
Eljátszhatjuk, illetve a gyerek, a különböző élethelyzeteket, pl. a kukásautó útját, hgyan szedi össze a szemetet, hova viszi, ott mi történik vele...Esetleg szelektíven is lehet szedni...
(ha van ötleted, hogy miért kattannak rá a gyerekek automatikusan a kukásautóra akkor mondd! :) Én nem bírtam megfejteni)

A maszkolószalag elvilegnem hagy nyomot és könnyen lejön minden felületről. 2 trükk amivel tuti nem fog odaragadni vagy nyomot hagyni:
- mielőtt leragasztanád előbb a nadrágra ragaszd, majd húzd le. Ettől felszed annyi szöszt, hogy már nem fog tökéletesen ragadni
- érdemes naponta/2naponta átvariálni a várost.
Ha mégis félsz, hogy nyomot hagy akkor előbb egy eldugott helyen próbáld ki.

Festés/Nyomdázás - kicsit másképp

Kellékek
- Takarófólia, régi lepedő
- festék
- szűrő, villa, derelyevágó
- gyurmázókészletből formák
- szivacs
- rongyok
- vatta, papírzsepi
- falevelek, ágak, termések
- gyurma
- papír, lehetőlegm inél nagyobb méretű

A lényege a foglalkozásnak, hogy a gyerek minél többfajta anyag tualjdonságait megismerje, illetve, hogy merjen kisérletezni, kipróbálni új dolgokat, új szközöket. Ahogy nő a gyerek úgy lehet a festési kellékek keresésébe bevonni: lényegében bármi ami elmosható jó lehet.

A takarófóliát/lepedőt leterítjük, rögzítjük. Kitesszük rá a paírlapot, majd odakészítjük a festéket, vizet, és minden más kelléket.
Hagyjuk a gyereket szabadon alkotni, de akár témát is választhatunk.
A legtöbb kellék nem szorul magyarázatra, még ha szokatlan is. A rendhagyóbbakhoz egy kis segítség :)
- derelyevágó, gyurmakészletből kiszúrók, formák - egy nagy placsnit csináljuk a festékből, majd rajzoljunk bele a formákkal, derelyeszaggatóval vonalakat, mintákat
- gyurma - készítsetek lábnyomot, formákat és nyomdázzatok vele a festékben... nem minden gyurma alkalmas erre, lehet, hogy egyszerűbb gyorsan egy adag só-liszt gyurmát összeütni erre az alkalomra

Kopaszi gát - Budapest, 11. kerület

Bevallom, bár ebben a kerületben lakom vagy 25 éve, még nem jártam a felújított Kopaszi gáton. Hiba volt! Csodaszépen megcsinálták, van sok zöld terület külön táblákkal: Fűre lépni szabad! felirattal :)
Homokos partszakasz, kavicsos rész, füves-napozós, játszótér, kávézó. Ez utóbbi jó érzékkel a játszótértől látótávolságon belül.
Nagyon igényes, tiszta és szép környezet. Vannak kiépített mosdók, nem toi-toi fülkék. A fák, bokrok gondozottak, rendbentartottak. Érdemes csak úgy sétálni, nézelődni és élvezni az őszi napsütést.

Játékok 11-14 hós gyerkőcökkel (+ bónusz ötlet nagyobbaknak :))

Ilyen picikkel is már nagyon sokminden játszható, és ezek többségét az Anyukák ösztönből tudják is :) Vannak azonban olyan elfoglaltságok amikhez még sokan ilyenkor túl kicsinek érzik a gyerkőcöt. Pedig nem az. :) Ezek közül válogattam.

Saját mesekönyv - kivágás, ragasztás
Készíthetünk egy saját mesekönyvet. Kitalálunk egy nagyon egyszerű alapot, jó ha  a gyerekhez kapcsolódik, az Ő mindennapaiból merít. Pl. Balázs felkel, megreggelizik és utána Anyával játszanak, lemennek sétálni, játszótérre....

Szükséges: pár összefűzött/összekapcsolt A4-es lap, olló, ragasztó
kép a gyerkőcről (akár csak házilag nyomtatott fekete-fehér), sok-sok reklámújság (gondolom hozzátok is dobálják számolatlanul....)

Első oldalra felragasztjuk Balázs képét pl. amint alszik, vagy fekszik. Közben meséljük, hogy:
Most készítünk egy mesekönyvet, aminek a Balázs a főszereplője! 
Nézzük mi mindent csinál ez a nagyfiú egész nap! Felkel, reggelizik...

Mikor egy-egy tevékenységhez érünk akkor kérjük mega gyereket, hogy mutasson rá azokra az eszközökre amiket az adott tevékenységhez használni szokott.
Amiket kiválaszt, azokat kivágjuk és beragasztjuk. Ez lehet a kiskanál, kistányér, de a kedvenc müzli képem vagy egy tejesdoboz, kifli, bármilyen étel képe is.
Aztán folyamatosan folytatjuk egészen elalvásig.

Végeredményként egy pár oldalas összefűzött katalógust kapunk, ami bemutatja Balázs mindennapjait. Én személy szerint sokféle márkájú szórólapot kevertem össze, mert nem cél a márkahúség kialakítása, sőt! A logókkal nem is nagyon foglalkoztunk, inkább a tárgyakra mentünk rá.

Ha lehet akkor a gyerek ragassza fel a lapra a kivágott képet, ha nagyon ügyes akkor akár a kivágással is próbálkozhat (babaollóval természetesen).

+1 ÖTLET
Ugyanilyen mesekönyveket később is készíthetünk a már 3-4-5 éves gyerekkel. Készítsünk fotót amikor kirándulunk, sétálunk. Előhívás után együtt válogassuk és tegyük időrendbe a képeket, majd ragasszuk be egy füzetbe. A képek alá a gyerek diktálhat képaláírásokat - ezek később aranyos emlékek lesznek. Évszakonként vagy hónapok szerint lehet füzeteket készíteni. Lehet belőle mesélni, megmutatni barátoknak.

Problémamegoldás - lehetetlen/lehetséges szétválogatása

Látszólag egyszerű a feladat. Mi felnőttek viszonylag könnyen szétválasztjuk ezt a két fogalmat. De egy gyerek? :)
Nem árt arra is megtanítani a gyerkőcöt, hogy van:

• ami fizikailag lehetetlen, 
• ami lehetséges, de végkifejlet szempontjából káros, 
• ami lehetséges, de nem jó megoldás
• lehetséges és jól fog elsülni.

Jó móka átbeszélgetni azt, hogy miért nem szárítjuk meg a könyv lapjait pl. egy sárkány leheletének tüzében, vagy miért nem hívjuk ide a felhőket, hogy fújjanak nekünk nagy szelet ... :)
Törekedjünk arra, hogy a gyerek maga próbálja meg indokolni mi, miért nem lehetséges, vagy éppen miért lehetne jó megoldás.
Nagyon érdekes megoldásokat fogunk hallani, garantálom.

Segít az áttekintésben - ha egy nagyobb volumenu dologról van szó - ha lerajzoljuk, vagy leírjuk a megoldási javaslatokat. Amikor még a gyerek nem tud olvasni akkor bizony a rajzolás elég érdekes kihívások elé állíthatja a szülőt....
Amikor elvetünk egy ötletet akkor azt áthúzzuk. A maradékok közül pedig kiválasztjuk a legmegfelelőbbet, illetve hagyjuk a gyerekeet dönteni, ha lehetséges.

Problémamegildás, kreativitás - az alapok

3-4 éves korban a problémamegoldás még sokszor elég primer dolgokban nyilvánul meg: told odébb és akkor eléred, és társai.
Amikor ilyeneket mondunk a legjobb szándékkal tesszük azt, azonban a gyereknek mégsem teszünk ezzel feltétlenül jót. Pont azért mert előre elkészített, előemésztett választ és megoldási képletet kap. Egészen 6-7 éves korig még nem képesek általában a gyerekek a komoly elvonatkoztatásokra. Tehát addig sok sok sémát megtanulnak az életről, a dolgok, a világ működéséről és a maguk működéséről. És ez így van jól. Biztos tudás nélkül a komibáció sem megy. Csak épp az arány a kész és az elkészítendő válaszok között néha nagyon az előbbiek irányába tolódik.
Véleményem szerint akkor segítünk a gyereknek a legtöbbet ha megtanítjuk kreatívan gondolkodni, és nem a sablonokkal töltjük fel.

A kreatív gondolkodás alapjai. Nézzük lépésenként egy példán keresztül. Szituáció - Anyuka ül a gyerekmedence mellett és olvas. Gyerek, több gyerekkel egzütt lubickol a medencében. A gyerekek egyszercsak nagyon elkezdenek fröcskölődni. A könyv lapjai vizesek lesznek.
Már az erre adott reakció is meghatározó. Több megoldás lehetséges, kinek-kinek habitusa szerint: leszidja a gyereket, arrébb megy szó nélkül, arrébb megy, de szóvá teszi, megszidja a gyereket, rendreutasítja, hogy így nem lehet viselkedni, stb....

Első lépés tömören összefoglalni a helyzetet, kiemelve a problémás pontokat.

Kicsit kissebb lendülettel gyerekek, mert vizes lett a könyv.

ez az első mondat definiálta a problémát - nem a mit tegyünk, hogy ne fröcsögjön a víz lesz a probléma, hanem a könyv lapjainak vizessége.  Kevés gyakorlás után a kezdőmondat megfogalmazása nem lesz már probléma, de tény, hogy bele kell jönni. Nem erre vagyunk "programozva".

Feltárni a problémához vezető lépéseket

Vajon mitől/hogyan lett vizes a könyv amit olvasok? Nincs ötletetek?

Erre a 3-4-5 éves korosztály sokszor nevetésbe tör ki, h a felnőtt milyen butus, h nem ismeri fel azt ami evidens. Ez a maga nemében önbizalomerősítő is. És mivel már nevetnek a kölkök könnyebb továbblépni és bevonni őket még jobban :) És persze benyögik közben, hogy mert ők fröcsköltek. Ezzel az a probléma is definiálva lett.

Nézzük át együtt a megoldási lehetőségeket
Fontos! A kicsiknél még azt, hogy mire akarjuk a megoldást még előszőr nekünk kell kijelölni. Most például 2 logikus probléma van: mi legyen a könyvvel ah vizes lesz, hogyan lehet ezt a problémát megoldani? Vagy: hogyan oldjuk meg, hogy a könyv ne legyen vizes. Ezek a választások a szülőknek eléggé zsigerből jönnek - vagy kis gyakorlással onnan fognak jönni - és amint a gyerek nő őt is be lehet voni, hogy mire szeretné a választ keresni. Javaslom, hogy ezt azonban már akkor amikor maga a technika késszség szinten van a szülőben és ismert játékként a gyerek fejében. Mi most nézzük azt, hogy az alső problémára keressük a választ:

Szerinted mit lehet csinálni a könyvvel, hogy ne legyen vizes?

1. Tömören fogalmazzuk meg mire keressük a választ.
2. felváltva adjuk meg a válaszokat
3. tudatosan törekedjünk, hogy ne a sablonos válaszokat adjuk, hanem a gyerek lássa, hogy mi is merünk a "kockán kívül" gondolkodni. Ettől Ő is elkezd majd játszani a gondoloataival és igen érdekes megoldások születhetnek.

Lehetséges válaszok:
- Letöröljük egy ruhával/törölközővel (klasszikusan a szülő ezzel nyit)
- hajszárítóval megszárítjuk
Elég direkt és hétköznapi kapcsolat, azonban mivel a hajat behelyettesítette papírral, de az elvonatkoztatási képesség már tetten érhető 
- betesszük a sütőbe!
Vegyük észre, hogy ez a válasz, bármilyen butusnak is hangzik, mivel mi tudjuk, hogy a papír valószínúleg elég/megpörkölődik, a gyerek részéről mégis nagyon komoly tudást és szintézist mutat: 
- tudja, hogy a víz a melegtől elpárolog
- tudja, hogy a víz felszárításának módja a meleggel való kapcsolat
- tud mondani egy olyan eszközt a hétköznapokból amivel kapcsolatban valószínűleg soha nem látott ilyen működést, mégis megugrotta és összekötötte
- kitesszük a napra
- kitesszük a szélbe
Ez sem triviális, mert ehhez már tudnia kell, hogy a szélben pl. a ruhák jobban száradnak. Vagy van gyakorlati tapasztalata ez ügyben vagy meséltek neki erről. Itt is az elvonatkoztatás már jól látható.
- nem csinálunk semmit
- ....és még sorolhatnám.... ha megkérdezünk egy gyereket garantáltan tud mág mondani pár dolgot :)

Fontos!
Amennyiben van lehetőségünk a problémamegoldásokat kipróbálni, vagy konkrétan a problémát meg kell azonnal oldani akkor menjünk tovább. Ha csak, mint a fenti példában, elméletileg dolgozunk akkor itt hagyjuk is abba. A kisgyerekeknek nem kell még feltétlenül előre gondolkodni, terveznie, hogy mit tesz majd ha hazaér... Addigra ezernyi más gondolat jár majd a fejében, nem is biztos, hogy emlékszik már rá. Ráadásul, példánknál maradva, addigra a könyv lapjai rég meg is száradtak.:)

Folyt. köv - a lehetséges és lehetetlen szétválogatása; a probléma megoldása - az ötletek lefordítása konkrét feladatokká