Kémia - vízüveg

Ez egy gyors post lesz, készülnek a hosszabb anyagok szerencsére.
Vízüveg. Ugye nektek sem rémlik? Na, nekem sem rémlett. Ez egy igen egyszerű és hétköznapi vegyszer, leánykori nevén Nátrium-szilikát.
Sok mindenre jó. Például különféle anyagokat pl. kloridokat beletéve szép alakzatok alakulnak ki. Erről már készül a bővebb post, csak még a fázisfotók készülnek.
De, mint egy véletlen kísérlet során kiderült, van még egy terület ahol felhasználható.
Végletekig leegyszerűsítve ez oldott szilikon. Tehát ha a víz elpárolog akkor egy vékony filmréteg marad utána, egy rugalmas és átlátszó fólia.
A kísérlet nálunk úgy zajlott, hogy a fiam kiöntötte és egy borítékra is ráfolyt. Takarítottam ezerrel, mert nem tudtam milyen tulajdonságai vannak ennek a cuccnak. És nem a legnagyobb csatatér közepén fogom megnézni a wikipédiát :)
Tehát boríték elázott, majd letettem egy biztos helyre, hogy majd foglalkozom vele.
Nagyjából 3-4 óra múlva vettem észre ... persze, hogy közben kellett vacsit főzni, játszani, stb...
Megfogom a csillogós borítékot és legnagyobb meglepetésemre nem nedves a felület, hanem olyan, mintha vékonyan lamináltam volna. Ma délután fogunk frissen szedett falevelet bevonni ezzel az oldattal és megnézni, hogy milyen lesz. Meg minden mást is amit arra méltónak találunk. Sejtésem szerint kövek biztosan lesznek botokkal egyetemben :)

Wikipedia

(...Érdekessége, hogy a nátrium-szilikáttal tartósított tojások héján lévő pórusokat eltömíti, így a baktériumok nem tudnak bejutni a tojásba, valamint a víz sem tud elpárologni belőle. Az így tartósított tojás akár kilenc hónapig is eltartható. Hátránya, hogy az így kezelt tojás lágytojásként való elkészítés közben felrobbanhat, mert a vízgőz nem tud távozni a tojáshéj pórusain ... - ezt egyszer kontrollált körülmények között -talán egy jénaiban, hogy lássuk is?- ki kell próbálnom :))